4.RÉSZ

Érintés

Másnap a suliban folyamatosan az járt a fejemben amit Justin mondott a műsorban. Vajon miért mondta ezt? Vajon mit jelenthet?  Folyamatosan ez járt a fejemben. És az amikor rá nyitottam a fürdőszobában. A gondolatába belepirultam.
 Csak arra eszméltem fel, hogy Emma vigyorog az arcomba. Rá néztem és megpaskoltam a fejem. Rá mosolyogtam, de ő továbbra is vigyorgott. Tudta min gondolkodtam.
-Fogsz vele beszélni?-kérdezte leülve az előttem lévő padba az ebédjével együtt. Fel sem tűnt, hogy már dél van. Lehajoltam és elővettem én is a táskámból az ebédemet. Leraktam magam elé és Emmára néztem.
-1, Hogyan beszélnék vele? 2, Miről beszélnék vele?
-1, Ha esetleg elfelejtetted volna, Tom a legjobb barátja, aki a mi legjobb barátunk. Rakd össze. 2. Talán arról az aprócska mondatról, amit tegnap este mondott a műsorban? Hogy is mondta?- kezdett el gondolkodást színleni Emma, én pedig a szememet forgattam.- Ez a lány.. Egyetlen egy pillantásával mindent megváltoztatott bennem.- nézett rám résnyire húzott szemekkel és nevetségesen férfias hangon. Nem tudtam megállni, hogy ne nevessem ki. Mondani akartam valamit, de egy hatalmas nagy csattanásra lettem figyelmes mögülem mire Emmával össze rezzentünk. Amire hátra nézhettem volna Tom esett be mellém egy székkel és azonnal rá is ült. Kerek szemekkel néztünk rá.
-Te még csak most értél be?- kérdeztem tőle.
-Neh... ish... mondh.- lihegte majd hátra dőlt a széken. Kifújta magát, majd kiegyenesedett és ránk nézett.- Nagyon durva volt. Mivel Justin miután haza jött mindenki megbolondult. Hívogatták, hogy ki vagy te,- itt rám mutatott.- hogy mit jelent amit mondott stb..stb..
-O, jajj.-fogtam meg a fejem- Ezt lehet nem kellett volna.- néztem Tomra ő pedig kérdőn nézett rám. Aztán Emmához fordult. És unott fejjel vissza rám. Emma kacér mosollyal mosolygott rá.
-Nem mondom el, hogy érette!-jelentette ki Tomy, meg sem várva a kérdést.
-Miért?!-háborodott fel Emma. Tomy komolyan rá nézett.
-Azért ő sem tudja nagyon, hogy most mi van.
Kérdőn néztem Tomy-ra de ő csak vállat rántott.
 A nap végig ezt a témát hanyagoltuk. Annak nagyon örültem, hogy a suliban senki nem ismert meg.
Amikor vége volt a sulinak, elindultunk kifele az iskolából. A sulitól a kapuig beszélgettünk, de aztán én kiszálltam a beszélgetésből és meg torpantam. Egy férfira lettem figyelmes. Szürke kapucnis kardigánja volt. Az arcában egy sapka és a kapucni is a fején volt. Lehajtott fejjel és zsebre dugott kézzel állt ott. Fekete farmer  nadrág és egy Nike cipő volt rajta. Elég jó kocsinak támaszkodott.
-Keyla, mi az?- kérdezte Emma majd a szemem sarkából láttam, hogy ugyan oda fordítja a fejét amerre én és ezt Tomy is leutánozta. A nevem hallatára a srác felkapta a fejét, amitől megrezzentem. Aztán láttam, hogy Tom elindul felé. Én Emmára néztem, aki kézen ragadva engem Tomy után húzott.
 Elsőnek nem értettem miért megyünk oda hozzá. De mikor oda értünk megpillantottam a srác arcát. Justin volt, és eléggé aggodalmas képet vágott.
-Mi a gáz haver?-kérdezte Tom, Justin arcát fürkészve. Justin körülnézett, Emmára, majd rám pillantott és csak ennyit mondott.
-Szálljatok, be a kocsiba!
Kérdés nélkül beszálltunk mind a kocsiba. Justin és Tomy ült előre, Emma és én pedig hátra. Justin minden szó nélkül beindította a kocsit és elhajtott.
-Tomy emlékszel a régi haverjaidra?- kérdezte Justin de a hangjában érződött az irónia. Tom szótlanul bólintott.-Na ők megkerestek.-Nézett Justin egy pillanatra Tomyra aki lesápadt. Justin félre állt egy kis utcában. Le vette a sapkáját és a pulcsiját majd hátra nézett rám.
-Ezeket vedd fel.-nézett bele a szemembe. Tomyra néztem aki úgy szint levette a pulcsiját és kivette a táskájából a nap szemüvegét és oda adta Emmának, aki ugyan olyan kétségbe esetten bámult rá mint ahogy én. Tom ránk nézett. És csak egy nevet mondott. Thomas. Emmával szó nélkül fel vettük a pulcsikat és a kiegészítőket majd a kapucnit a fejünkre húztuk, hogy az is valamennyire takarja az arcunk.
Thomas egy drogos. Tomynak voltak zűrös korszakai, de amikor megismerte Thomast az volt a legrosszabb. Tom-nak elvonóra kellett járnia. Sőt gyomor mosáson is részt kellett venni. Sok mindenkinek tartozott anno, de mi azt hittük mindent lerendeztük. Thomas majdnem megölte Tomy-t. Miatta a rendőrök vitték el, az apja megverte őt. Minden rossznak az okozója ő volt Tomy életében. Akkor tőlünk is elvette. Thomas húga pedig, a világ legnagyobb ringyója. Elcsábította Tom-ot, ellenünk fordította, hogy rosszat akarunk neki, a halálba akarjunk kergetni. Tom vele vesztette el az ártatlanságát. Utána sokszor csinálták, és nagyon sokszor voltak beállva közben. Jeni azt hazudta, hogy terhes és Tomytól így akart pénzt kicsikarni. De akkor már Tomy észhez tért. És ekkor akarta Thomas megülni őt. Túl sokat tudott. De mi is. Így senkit nem ölhetett meg. Csak felszívódott a bandájával együtt. Hogy most hogyan került elő és milyen pénzről van szó nem tudom. De az biztos, ha most nem megyünk el a találkozóra, akkor ők keresnek meg minket. És abból csak baj lehet.
 Emma megszorította a kezem és átkúszott mellém. A vállamra hajtotta a fejét, én pedig az ő buksijára. Láttam ahogy Justin ránk néz a vissza pillantóból. A szemeiben aggodalom sugárzott. Nem akarta, hogy mi is ott legyünk.
 Justin olyan 20 perc múlva megállt és hátra nézett ránk.
-Na figyeljetek. Emma te be ülsz a vezető ülésre és keresztbe állsz a kocsival. Keyla, te itt maradsz hátul és ha meglátsz minket futni akkor kinyitod azt az ajtót ami közelebb van hozzánk és azonnal előre mászol Emma mellé. Amint bent vagyunk mind a ketten biztosan a kocsiban elkiáltom magam, hogy menj és te gondolkozás nélkül a gázra taposol és elhúzzuk a csíkot hozzám és ott is alszotok.
 Emmával bólintottunk. Kiszálltak a kocsiból. Emma előre szállt és keresztben állt.
 A szívem hevesen vert. Láttuk, ahogy Thomas és bandája megérkezik. A kezem a kilincsen volt én ugrásra készen. Emma is feszülten figyelt. Teltek a percek, de csak beszélgettek. Egyszer csak egy gyerek jött elő valahonnan. A szemem tágra nyílt.
-Lehetetlen.-mondta Emma.
-Ki van zárva.- mondtam.
A kisfiú oda futott az egyik sráchoz. Thomas kezében egy bicska villant meg és Tomy felé kezdett rohanni de Justin elé állt. Eltalálta vele Justin oldalát, de Tomy reagált és azonnal akkorát húzott be Thomasnak, hogy a földre zuhant. Tomy megragadta Justint, és elkezdtek a kocsi felé futni. Azonnal kinyitottam az ajtót, és előre másztam. Emma beindította a motort sebességbe váltott és várta, hogy a fiúk be pattanjanak hátra.
 A srácok hatalmas puffanással érkeztek.
-MENJ!- ordította Tomy, az ajtóhoz nyúlt és hátra rántódva a hirtelen indulástól becsapta az ajtót.- Emlékszel merre kell menni?
-Igen.-válaszolta komolyan Emma.-De nem kéne kórházba vinni Justint?
-Nem...!-válaszolta Justin a foga közül szűrve a szavakat.-Ha.... Bevisztek...SSSZ.-nyögte.
-Ne beszélj haver.-mondta Tomy.-Keyla...
-Mutasd.-mondtam és közelebb hajoltam hogy jól szemügyre vegyem a szúrást.-Ez fájni fog.-mondtam Justinak aki a fájdalom ellenére egy "Tényleg?" mosollyal jutalmazott. Meg néztem a sebet, meg tapogattam a hasát és felmértem a helyzetet.- Em, tapos bele Justinhoz megyünk. Meg tudom csinálni, nem ért fontos szervet. a vérzést kell elállítani és össze kell varrnom a sebet. A táskámban minden van amire szükségem lehet.

 Justin házához érve, mindenki azzonnal kipattant a kocsiból. Tomy kiszedte Justint, Emma az ajtóhoz rohant, hogy kinyissa az ajtót, én pedig a táskánkat téptem ki a kocsiból. Justint a földszinti hálóba vitte Tomy és mi követtük őket. Tom lefektette Justint az ágyra.
-Kérlek, hozz nekem törölközőket gyorsan.-néztem Tomra, ő pedig kiviharzott a szobából. Az éjjeli szekrényen találtunk egy lámpát azt egy székre raktuk hogy rávilágítsob a sebre. Amint Tom vissza ért a türcsikkel, azonnal beraktam a legsötétebbett Justin háta alá, hogy ne az ágy legyen véres. Szét vágtam Justin pólóját és nekibálltam a vérzés elállításának.
-Figyelj Tomy, kimehetsz nem lesz semmi baja.-mosolyogtam rá bíztatóan. Tomy bolíntott és Emmával együtt elindultak kifelé az ajtón.
-Nagyon értesz ahhoz, hogy mit kell csinálnod ilyen helyzetben.-mosolygott fájdalmasam Justin.
-Anya orvos. Megmutatta mit kell tennem. Nem ez az első, hogy ilyet csinálok.-mosolyogtam rá.- A vérzés elállt. Most ki kellbtisztítanom és le kell fertőtlenítenem.- ki kerestem egy kisebb törölközőt össze csavartam és Justin szájához emeltem.-Harapj rá. Csípni fog.
A szívem hevesen vert. Nem.akartak fájdalmat okozni neki. Amikor a vatta pamacsos fertőtlenítő szert a sebhez érintettem, Justin teste megfeszült. Jobb keze a plaplant markolta. A fogai és törölköző mögül fájdalmasan ordított. Rossz volt hallani. Balkezemmel folytattam a seb tisztítását, jobb kezemet pedig a mellkasára helyeztem és nyugtatón körkörösen simogatni keztem.
A kiabálása abba maradt, melkasa nem emelkedett annyiszor, egyenletesebben vette a levegőt. Kezét a kezemre helyezte. Szíve gyorsan vert. Ahogy az enyém.
-Ne ijedj meg, most össze fogom varrni a sebet.
Justin bolíntott. Elengedte a kezemet. Ahogy csak tudtam próbáltam gyengéd lenni. Justin fájdalmasan felnyögöt ahányszor a tű a bőrébe mélyedt.
Fáradtan dőltem hátra a székben. Justin jól viselte ezt az egészet, jó színben volt.
-Hozok neked vizet.-mondtam, majd a veres dolgokat elvettem az ágyáról, majd gyorsan kerestem egy pokrócot és be takartam vele. Mikor kinyítottam az ajtót, Tomy agodalmas arca tárult elém. Bólintottam, hogy bemehetnek majd elindultam a konyha felé.
-Jól vagy?-kérdezte Emma.
-Nem belém döftek egy kést.-mosolyogtam keservesen. Meglepődtem, hogy Emma utánam jött.
Vissza mentünk a srácokhoz akik már nagyban nevettek. Tomy egy hatalmas öleléssel fogadott. Félve viszonoztam az ölelést, nem akartam, hogy kiöntsem a vizet.
-Gyere Em, megmutatom hol tudsz aludni.-mondta Tomy majd vissza ment Justinnal pacsizni, majd elindultak Emmával.
Letettem Justin mellé a poharat. Leellenőriztem, hogy van e láza, de hál istennek semmi baja nem volt.
-Köszönöm.-mondta fáradtan Justin. Rámosolyogtam és gyengéden megszorítottam a kezét.- Kérlek. Maradj velem éjszakára.-motatott maga mellé. A szívem kihagyott egy ütemet. De mindenek ellenére bolintottam. Amikot be feküdtem mellé újra megfogtam a kezézt és mivel a pokróc nagy volt bebújtam alá. Rá néztem Justinra, aki csukott szemmel csak ennyit mondott.
-Hihetetlen, hogy ennyire megtudsz nyugtatni az érintéseddel.
-Ezt hogy érted?-kérdeztem. Pár perc után sem.kaptam választ. Hallottam egyenletes lélegzését. Elaludt. Én is éreztem ahogy a szemhélyem elnehezedik. Lecsuktan a.szemem és adtam magam a kényelemnek, a melegségnek és Justin keze érzésének.