7.RÉSZ

Gyors helyzet jelentés!

Bocsánat mindenkitől, hogy így eltűntem! Sajnos a szünetben sem volt energiám új részt hozni, de most ha minden jól megy és remélem minden jól fog menni. Minden héten hozok egy részt nektek!

Kicsit nehéz ihletet meríteni mert meg van az alap story csak a konfliktusig (irodalmi kifejezés) el is kell jutni valahogy :D Nagyon köszönöm mindenkinek aki eddig olvasta a blogom és remélem továbbra is kitartotok a A sors hozta..! mellett még ha egy picit szétszórt vagyok. Nagyon remélem a többi blogomat is olvassátok majd ha ez tetszett nektek! Azt hozzá szeretném tenni, hogy egy kicsit rendhagyó lesz a vége. :P Puszi: Lexi :)

Szikra

Egy hét telt ez azóta, hogy Justin Bieber randira hívott. Azóta ugyan úgy találkoztunk párszor. Sokszor kijött a suli elé, ha nem volt koncert próba vagy interjúja. Általában ez úgy nézett ki, hogy Emma, Tom és én Justinnál lógtunk ameddig el nem kellett mennie és utána haza mentünk. Én valahogy mindig Justinnal mentem haza. Mindig felajánlotta, hogy elkísér, és  én  boldogan elfogadtam.

*Péntek 7:15 PM*

-Köszönöm, hogy hazakísértél.-mondtam mosolyogva Justin pedig lazán a kocsijának támaszkodva állt és sunyin mosolygott rám.-Mi az?-kérdeztem nevetve.
-Rá érsz holnap?-kérdezte már már ijesztő vigyorral az arcán.
-Igen. Miért?-kérdeztem félve
-Elvihetlek egy helyre amit még senkinek sem mutattam meg?
-Igen.-válaszoltam kissé elérzékenyülve.
-Akkor öltözz túrázósan, hozz fürdő ruhát, reggel hatra érted jövök.- lépett oda hozzám és arcon puszilt. Éreztem ahogy elpirulok, de a pirulás azonnal mikor el jutott az agyaimig Justin mit mondott.
-Várj!! Reggel hatra?!-Kiáltottam utána, mire Justin nevetve bepattant a kocsijába intett egyet majd elhajtott.-Ez bolond.-mondtam magamnak hitetlenkedve. Reggel hat? Hova akar vinni? Hawaiira?

 **
 Este még elő kutattam, hogy mit veszek fel reggel hatkor és anyuval is beszéltem egy kicsit, arról, hogy vajon hova akarhat Justin vinni holnap. Aztán felmentem a szobámba és elkészültem a lefekvéshez. Éppen a paplant húztam le az ágyamról amikor anya megszólalt az ajtómból.
-Tudjátok...-kezdte mire azonnal megpördültem és láttam, hogy az öcsém is ott van mellette. Kérdőn anyára néztünk, mire folytatta.-Amikor terhes voltam Keylával, apátok azt mondta, hogy a következő gyermekünk fiú lesz. Hank jóslatai a legtöbbször beváltak. Amikor már Ken is meg volt azt mondta a gyermekeink nagy dologra hivatottak.-mondta mire megsimította az öcsém haját.- És igaza van. Itt vagy te Keyla. Justin Bieberrel randizgatsz és azóta egyetlen egy pletykát sem hallani róla. És Ken. 7 évesen már most matek zseni vagy. A végén mire annyi idős leszel mint Keyla egy világhírű matematikus leszel.-borzolta össze anyám az öcsém haját. Én meg nevetve néztem a jelenetet. Még egy kicsit ott maradtunk a szobámban, beszélgettünk, nevettünk, majd este tíz óra körül Ken elaludt. Anya szépen lessen ölbe vette és át vitte Kent a szobájába, Halkan jó éjszakát kívántunk egymásnak.
Gyorsan beállítottam az ébresztőmet reggel fél hatra mert úgy éreztem elég lesz fél órát adnom a készülődésnek. De inkább még egy hatórai ébresztőt is beállítottam. Ha "véletlen" vissza akarnék aludni.

*Szombat 5:30 AM*

Amikor reggel kikeltem az ágyból egyenesen a fürdőbe vettem az irányt. Eléggé megijedtem magamtól mikor belenéztem. Össze vissza álló haj, a sminkem maradványai a szemem alatt és ha ez lenne elég olyan büdös voltam, mint egy borz mivel este nagyon meleg volt a szobámban.
  Amikor kijöttem a zuhany alól már 6:45 volt. Gyorsan kirohantam a fürdőből és felkaptam magamra a ruhámat. Justin azt mondta, hogy hozzak fürdőruhát így inkább alapból azt vettem a ruhám alá. Egy lila trikó volt rajtam, egy fekete feszülős térdnadrággal, fekete titok zokni. A hajamat lófarokba fogtam. A reggeli hideg időre való tekintettel felvettem egy kapucnis pulcsit is.
  Pontosan 6:00-kor megcsörrent a telefonom, Justin neve villogott a képernyőn. Kinyomtam, felkaptam a táskám és halkan lerohantam a lépcsőn. Felkaptam a fekete lila túra cipőm és kinyitottam az ajtót.
  Justin egy terepjárónak támaszkodva várt. Fekete izomtrikót viselt egy laza térd alá élő terepmintás nadrággal és szürke túra cipővel.
-Jó reggelt.-mondta  mosolyogva.
-Jó reggelt.-válaszoltam neki, majd hozzá lépve adtam neki két puszit.-Na hová megyünk?-érdeklődtem.
-Meglepetés.-felelt vigyorogva.-Szállj be.-kerülte meg a kocsit és kinyitotta nekem az ajtót. Megköszönve beszálltam. Figyeltem ahogy átmegy a vezető oldalhoz és beszáll mellém. Beindította a kocsit és el is indultunk. Egy ideig beszélgettünk és figyeltem a tájtat, de körülbelül egy órát bírtam ébren maradni és már be is aludtam.
 Amikor kinyitottam a szemem már 8 óra volt.
-Jó reggelt álom szuszék!-mondta Justin mire rá néztem. Mosolygott. Kinéztem az ablakon és egy gyönyörű tisztás láttam magam mellett. Néhol teheneket vagy bárányokat láttam. Letértünk egy földútra amit gyönyörű erdő sor vett körül. Justin félre állt.
-Megjöttünk.-fogta meg a kezem, mire ránéztem és rá mosolyogtam. Kiszálltunk a kocsiból.
-Uhh, Elzsibbadt a lábam.-mondtam kicsit elveszítve az egyensúlyom. Justin egy kuncogással jutalmazott. Kinyitotta a csomag tartót kivette a táskánkat és oda adta az enyémet. Felkaptuk azokat és már indulhattunk is.
  Justin előttem ment a kis ösvényen. Az erő körül vett minket. A reggeli napfény a fák lombaji között néhol át szűrődött. Gyönyörű kora nyári napunk volt. Csoda szép ibolyák nyíltak a fűben. A magasabb lejtőknél Justin segített felmászni. Vagy milliószor hasra akartam esni, így eléggé sokat kellett rám figyelnie, de azért rendesen nevetett rajtam.
-Ez víz csobogás?-álltam meg és kérdőn néztem Justinra aki vigyorogva fordult hozzám vissza.
-Gyere!-nyújtotta oda a kezét.-Mindjárt ott vagyunk!-mondta izgatott hangon. Csak most tűnt fel, hogy alig beszélt egész út alatt, de be tudtam annak, hogy hegyet mászunk és eléggé kellett az oxigén. Tehát, kézen fogva mentünk tovább amíg kiértünk egy kisebb tisztásra. A  tisztás csak 3-4 méterre lehetett a többi fától. Csak egy fa állt a tisztás közepén. Egy gyönyörű cseresznye fa. Már virágzott. A fától körülbelül 5-6 méterre egy kisebb csapás volt. Mint ha levágtak volna egy rész a tisztásból. Oda mentem a széléhez és megcsapott a víz illata. Lenéztem és egy 5 méter mélyre volt a víz, ami fentről mélynek tűnt. Jobb oldalról kiesebb vízesések táplálták a tavat. Elképesztő látvány volt.
-Ne aggódj a víz mély.-mondta Justin és átfogta a derekam.-Gyere együnk.-mondta mire megfordultam. Egy kockás pléd volt leterítve rajt műanyag dobozokkal. Akaratlanul felnevettem
-Olyan mint egy romantikus vígjátékban. 

Justin egy kuncogással.jelezte, hogy igazam van. Leraktam a táskám a lepedőre és a cipőmet levéve rámásztam. Török ülésben elhelyezkedtem.

Justin kinyitotta a dobozokat. Meglepetésemre az egyikben k ét becsomagolt pundig volt félig megolvadt jégkocákkal. Kuncogtam a látványon. 

Justin hozott, szendvicseket amiket ő maga készített hajnalok hajnalán, hozott szőlőt és epret-amihez nutellát is tett be, hogy abba mártogassuk-és almát. Amikor az epret megettük rátértünk a szőlőre. Azzal szórakoztunk, hogy egymás szájába próbaltuk több-kevesebb sikerrel, aztán már nem is egymás száját céloztuk, hanem csak úgy egymást. Rohangáltunk a kicsi réten egymás elől, hogy ne találjuk el egymást. 

 Kimerültem döltem a földre és fehér bárány felhös eget néztem, amikor egyszer csak egy póló hullott az arcomba. Felültem és a póló leesett rólam. Akkor elém tárul amit már egy ideje nem láttam. Justin izmos felső teste. A nap fénye kiemelte izom karjait. Amikor felém fordult megpillanthattam izom hasát. Önelégült vigyor terült szét az arcán

-Vetkőzz!

-Tessék?-néztem rá kikerekedett szemekkel.

-Ha ruhástul szeretnél úszni, rajtam ne múljon.-mondta nevetve mire oda lépett hozzám és felkapott a földről. Visítva kapálóztam. 

-Jó, rendben levetkőzök!-visítottam nevetve. Justin letett a fölrde, én meg levettem a pólómat és a nadrágomat. Két részes bikinim fehér és lila színű volt. Kicsit zavarban voltam, ahogy Justin végig mért. Aztán kisfiú mosolyra húzta a szájat.

-Elképesztően nézel ki. 

Éreztem ahogy arcomat a pír önti el. 

-Hol kell lemenni?-kérdeztem naivan, abban reménykedve, hogy van egy kis ösvény ami a vízhez vezet. Justin széles vigyorral a "szakadék" felé mutatott. 

-Naa, neem! Kizárt!-hátráltam meg.

-Nyugi!-lépett oda Justin és gyengéden megfogta a.kezemet.-Nem sérülhetsz meg. Kiskorom óta ide járok. És mielőtt elhoztalak ide ellenőriztem a víz mélységet. Nem lesz semmi bajunk.-mosolygott rám. 

Félve pillantottam a víz felé. Justin nyugtatóan megszorította a kezem. Mély levegőt vettem és Justin kezét el nem engedve a víz felé mentünk. Justinra néztem. Nyugtatóan moslyogott. Egyszer csak elkezdett futni, én pedig hozza igazodva ugyan ezt tettem. Hamar a peremhez értünk és Justinnal együtt rugaszkodtunk el a szélétől. 

A szívem hevesen vert ahogy lefelé zuhantunk. Megszorítottam Justin kezét és hagytam, hogy a sikítás feltörjön a torkomból. Hatalmas csobbanással érkeztünk a vízbe. Kellemes hűvös volt. A buborékok körülöttem a felszinre siettek. Fantasztikus érzés töltött el. Éreztem, hogy Justin a felszínre húz. Amikor felértem rögtön magához ölelt. A lábaimat a csípője köré helyeztem. Justin az egyik kezét a combomra másikat a hátamra helyezte. Megtöröltem az arcomat és amikor kinyitottam a szememet Justin mosolygós arcát láttam magam előtt. Vízes haja sötét barnán már szinte feketén állt az égnek ahogy beletúrt. A vízcseppeket megvilágította a napfény. 

-Te vagy az első akit ide elhoztam.-mondta Justin mire szemébe néztem.

-Már mint az első lány?-kérdeztem

-Nem. Az első ember.-mosolygott rám csábos mosolyával. Érzetem szívem heves verését, és ez nem az ugrástól való adrenalin volt mely erre késztette. Justin levette a combomról a kezét és a tarkómra rakta. Elkezdett közeledni felém. Láttam, hogy a számat nézi. Egyszer csak egy hatalmas víz áradat került az arcomban. Justin lefröcskölt. Nem is vettem észre, hogy a másik kezért levette a hátamról. Elképedve néztem rá. Ő pedig nevetett. Ellöktem magam tőle és a lábaimmal a vízet verve fröcsköltem. Ő eltakarta az arcát és vissza támadott. 

Egy jó csata után egy úton vissza sétáltunk a ruháinkhoz és megszáritkoztunk. A nap már lemenőben volt. Leültünk egymás mellé és néztük a nap lementét. Justin elmesélte, hogy hogyan bukkant rá erre a helyre. Amikor megszáradtunk össze pakoltunk és elindultunk vissza a fele. A kocsi utat ugyan úgy végig aludtam mint amikor ide felé jövet. 

*Szombat 9:35 PM*

Amikor kinyitottam a szemem, Justin pont a ház elé állt be. 

Megerintette a kezem és végig simított a karomon egészen az arcomig, mire oda néztem és a kezébe fúrtám az orcám. 

-Köszönöm, hogy megmutattad azt amit eddig senkinek sem tetted.-Néztem rá csillogó szemekkel. Justin kicsit meghökkent a válaszomtól, de aztán elmosolyodott. 

-Köszönöm, hogy megoszthattam veled.-mondta. Kiszállt a kocsiból és át sétált az én oldalamra. Kinyította nekem az ajtót, mire én kipattantam a kocsiból. Segített a cuccaimat az ajtóhoz vinni, majd miutan kinyitottam az ajtót oda adta. Megfogta a kezem és oda hajolt hozzám. Arcon puszilt és molyogva lehátrált a lépcsőn. Néztem ahogy elhajt. Bementem az ajtón és amikor becsukodott mögöttem leejtettem a táskám és az ajtónal dőlve lecsúsztam a földre. 

A szívem hevesen vert. Justin ajkának érintése égedte az arcom, Érezem ahogy bennem a szerelem szikrázik. 

6.RÉSZ

Köszönöm

A döbbentből pár másodperc múlva eszméltem fel. Justin Bieber állt az ajtóban. Éreztem ahogy a fejem égni kezd. Ott álltam előtte az otthoni ruhámban, ő meg olyan lazán volt öltözve. Fehér póló, rajta egy farmer dzseki, fekete farmer nadrág, fehér márkás cipő és... Egy virág csokor?
-Szia!-köszönt egy laza mosollyal párosítva. Kellett egy párat pislognom mire felfogtam mi van.
-Szia.-mondtam még mindig döbbenten.-Gyere be.- álltam félre hogy elférjen mellettem.
Amikor belépett rögtön meg is állt és levette a cipőét. Akkor tűnt fel hogy egy szatyor is volt nála, amit le tett maga mellé amíg levette a cipőt. Felegyenesedett és felém fordult. Én csak néztem rá nagy kerek szemekkel.
-Ez a tiéd.-nyújtotta oda a csokrot.-Tomy mondta, hogy imádod a fehér rózsát. Ezért azt vettem.
-Köszönöm.-mondtam a rózsa csokrot nézve és elmosolyodtam.
-Ki az kicsim?-kérdezte anyu miközben a kezét egy konyharuhába törölgette. Amikor meg pillantotta Justint elejtette a konyha ruhát, szája tátva maradt, szemei kikerekedtek.
-Jó napot!-köszönt Justin mosolyogva. Anya pislogott párat, majd ránézett, aztán vissza Justinra majd megint rám.
-Anya ő itt, Justin Bieber.-mutattam be anyának, hogy biztosítsam ő tényleg Justin. Anya a kezét nyújtotta még mindig leesett állal.
-Justin ő itt az édesanyám, Jenna Robins.-Justin mosolyogva kezet rázott anyámmal, majd lehajolt és elővett egy adag bonbont a szatyrából.
-Ezt Önnek hoztam!-nyújtotta oda anyámnak.
-Köszönöm.-mondta mosolyogva majd rám nézett és elismerően biccentett. A mozdulatra akaratlanul is felnevettem.
-CSOKIII!-kiáltotta az öcsém. Kiderült, hogy ő azóta is a mesét nézte. Amikor oda ért megállt anya mellett és nagy szemekkel nézett Justinra.-Aztaa! Ő szerepel sokszor a TV-ben.-mondta ámulattal.
-Szia! Justin vagyok.-guggolt le hozzá Justin. Azzal megint a szatyorban túrt és elővett egy távirányítós autót.-Ez a tiéd.-mondta mosolyogva.
Anyával a szánkat tátottuk. Nem hittünk a szemünknek. Ken nagyon örült neki. Azonnal ki is bontotta.
-Gyere kicsim rakunk bele elemeket, és fent kipróbáljuk, hogy Keyla és Justin nyugodtan beszélgessenek. Szerintem van mit nekik.-sandított rám anyám mosolyogva azzal eltűntek a lépcsőn.
-Ezeket vízbe teszem, gyere nyugodtan.-mondtam Justinnak. Nem mertem rá nézi. így is elég zavarban voltam. A rózsa csokrot vázába tettem majd vizet engedtem rá.
-Egy kicsit időközönként le kell vágni a végéből. Úgy tovább tart.-mondta Justin. Rá néztem, mosolyogva bólintottam.
-Köszönöm, nagyon szép.-mondtam.
-Nem kell megköszönnöd.
Rá néztem mert olyan furcsán fejezte be a mondatot.
-Sajnálom, hogy csak így eltűntem.-mondta. Megvártam még folytatja.-Nem mertelek felhívni. Elég...Justinosan viselkedtem veled.
Felnevettem.-Justinosan?-kérdeztem felvont szemöldökkel.
-Az olyan, mint amikor egy lányt szedek fel a buliban.-mosolygott szemérmesen.-Nem volt alkalmam megköszönni azt amit tettél. Szóval... Köszönöm, hogy megmentetted az életem.-mondta.
-Nincs mit.-mondtam mosolyogva.-Ha már itt tartunk. Hogy van a sebed? Begyógyult?
Természetesen nem azt a választ kaptam amire számítottam. Felhúzta a pólóját és megvillantotta kockás hasát. A lélegzetem elakadt. Közelebb léptem, hogy megszemlélhessem a hasán húzódó még pirosas heget. Megérintettem. Kissé kigömbölyödött. Justin bele borzongott az érintésembe. Próbáltam minél gyengédebb lenni. Kezem és tekintetem hamar a hasizmaira húzódott. Vettem egy mély levegőt és végig simítottam kezemet a hasizmán. Hat szépen kidolgozott kocka volt. Sosem láttam még ilyen kidolgozott felső testet ilyen közelről. Kezem feljebb vándorolt be a pólója alá. Megéreztem feszes mellizmát. Libabőrös lett, amin mosolyognom kellett. Éreztem szíve heves dobogását. Felnéztem rá, arca bíbor vörös volt. Alsó ajkát beharapta. Szépen lassan kiengedte. Szeme az én szemembe nézett. Megbabonázott. Arcunk közel volt egymáshoz. A kezét amivel eddig a pólóját fogta a pólója alatt lévő kezemre tette. Lehelete friss mentolos volt. Meleg ajka az ajkamhoz ért, majd gyengéden rásimult. Megnyugtatott, biztonságban éreztem magam. Majd bekattant mit művelünk. Szemem tágra nyílt a felismeréstől. Te jó isten, mit csinálok?  Elléptem tőle, mire lassan kiengedte a levegőt. Arcom lángba borult.
-Ne haragudj, nem tudom miért csináltam.-mondtam a padlót pásztázva.
-Ne! Én kérek elnézést nem tudom mi ütött belém.
Furcsán néztem rá. Mint ha nem is tőle hallanám.
-Mennem kell.-mondta azzal kiment a konyhából. Mire oda értem már rajta volt a cipője.
-Köszönjük az ajándékokat. Kedves gesztus volt.
-Ugyan ne köszönd. Ez semmiség volt.- mondta mosolyogva. Kinyitottam neki az ajtót és hagytam hogy kimenjen. Néztem ahogy lemegy a lépcsőn, a kocsijához sétál és beül. Be csuktam az ajtót és neki dőltem. Sosem éreztem még olyat amit az ő ajka kiváltott belőlem. Csak a gondolatába is bele remegett a testem. Egyszer csak kopogást halottam ami kizökkentett a gondolataimból. Eldőltem az ajtótól és kinyitottam.
-Eljönnél velem vacsorázni?-kérdezte Justin.-Igen most randira hívlak!
Szemem tágra nyílt állam leesett. Justin Bieber hívott el randevúra. Oké, ennek lehet nem kéne ekkora hatással lennie rám. De akkor is!
-Nagyon szívesen!-mondtam boldogan.
-Ma este hétkor? Érted jövök.
-Rendben van.-mondtam mosolyogva. Mosolygott ő is, azzal kissé esetlenül háttal indult meg a lépcsőnk fele majd megfordult lesétált azon be ült a kocsijába és elhajtott.
 Becsuktam az ajtót és nekidőltem. Anyám vigyorogva állt a folyosón a telefonjával a kezében. Mögöttem az ajtón kopogtam és csak annyi időm volt, hogy eldőljek tőle már ki is nyílt és Emma sipákolva ugrott bele a nyakamba.
 Anyámmal rögtön intézkedni kezdtek. Smink, frizura, ruha. És ekkor jött a nagy kérdés.
-Hova visz el?-kérdezte Emma. Az ágyamon ültem és kerek szemekkel néztem rá.-Nem mondta el?
-Nem.-válaszoltam.
-Akkor valami elegáns de még is laza kell neked.
-Oh! Tudok egy jó nadrágot, azonnal hozom!-vidult fel anyám és kirohant a szobából. Emmával egymásra néztünk, majd vissza az ajtóra. Anya pár másodperc kutatás után vissza rohant a szobámba és egy bőrnadrágot mutatott fel nekünk.
Csillogó szemekkel néztem a szerintem mű bőr nadrágot. Azonnal felálltam anyához léptem elvettem tőle és felpróbáltam. A nadrág tökéletesen áll. Kiemelt minden lényeges domborulatot, testemhez feszült, nem vágott be sehol.
-Köszönöm.-néztem anyára csillogó szemekkel.
-Ez már egy jó ideje meg van. Születésnapodra tartogattam, de most van rá szükség.-mosolygott anya.
-Ehhez van egy nagyon jó pólód.-mondta Emma, mire megfordult és a szekrényemben keresgélni kezdett. Másodpercekkel később előhúzott egy mályva színű laza felsőt.
-Ezt még a régi szoknyámból alakítottuk át.-ugrottam oda. Egy régi gyerekkori szoknyámból csináltunk felsőt mert annyira szerettem, hogy nem volt szívem kidobni. Két fehér csipkés ruha anyagod varrtunk rá vállpántként. A szoknya többi része ugyan olyan, Egyszerű még is gyönyörű.
Fel vettem a nadrághoz és egyszerűen elképesztően nézett ki együtt.
 Anya begöndörítette a hajam, Emma pedig kisminkelt. Mikor a tükörbe néztem gyönyörűnek találta a munkájukat.
 Lent ültünk a kanapén és vártuk, hogy Justin értem jöjjön. Pontosan 7:00-kor kopogtak az ajtón.
-Hmm. Pontos. Ez tetszik.-állt fel anya és az ajtóhoz ment, hogy kinyissa. Én is oda sétáltam, Emma pedig a kanapén maradt és onnan nézte a jelenetet.
-Szerbusz.-Köszönt anyám Justinnak.
-Jó estét!- Köszönt Justin. Azzal egy szál rózsát nyomott a kezébe. Amikor oda értem én is kaptam, amire csak a fejemet rázva mosolyogtam. Rá pillantottam Justinra és végig mértem. Ki volt öltözve. Nagykendő, fehér ing, öltöny. Egyszerűen túl sexyn állt neki. Aztán a tekintetem a háta mögé tévedt. Szemem kitágult. Emmára néztem, aki a szemeim láttán kiegyenesedett és fel állt a kanapéról. Oda sétált mellém az ajtóhoz, köszönt Justinnak és amikor meglátta Tomy-t lemerevedett. Tom lazán felsétált az ajtónkhoz és a háta mögül kihúzott egy szál rózsát. Szám elé kaptam a kezem, Emma szeme pedig könnyes volt.
-Asszem' beszélnünk kéne.-mondta Tom, Emma pedig bólintott. Én oda adtam anyának a rózsám, aztán a bőrkabátomhoz és a fekete balerina cipőmhöz nyúltam és felkaptam magamra őket. Emma is készen volt, nyomtunk anyám orcájára egy-egy puszit és már mentünk is. Emmáéktól az út szélén elbúcsúztunk, bátorítóan megöleltem és a fülébe suttogtam, hogy vigyázzon magára és kérek minden részletet. Ő ugyan ezt mondta nekem. Azzal beültünk Justin kocsijába.
-Nem voltam alkalmam mondani, de fantasztikusan nézel ki.-nézett rám Justin a kocsiban. Éreztem, ahogy az arcom lángba borul.
-Köszönöm. Neked meg fantasztikusan állt az öltöny.-mondtam végül vigyorogva.
-Köszi, Ez először van rajtam.-azzal beindította a kocsit és elhajtott a ház elől.
-Mióta van meg?-kérdeztem
-Lassan egy éve.
-És még nem hordtad soha? A díjátadókra is kiöltözöl, nem?
-De de ezt csak különleges alkalomkor akartam felvenni.-pillantott rám egy másodpercre. Mosolya, nem az a mosoly volt. Ez olyan volt amit szerintem még senki, soha nem látott. A szívem mélyéig hatolt.
 Amikor az étteremhez értünk, rögtön az övemhez nyúltam, hogy kitudjak szállni. de Justin oda nyúlt és kicsatolta nekem, mire kérdőn néztem rá.
-Várj egy kicsit.-csak ennyit mondott és kiszállt. Nem érettem mire kéne várnom. Néztem ahogy áthalad a kocsi előtt. És akkor rájöttem. Oda jött kinyitni nekem az ajtót. Szám széles mosolyra húzódott mikor megfogtam kezét, hogy ki tudjak szállni. Fel álltam a járdára, és körülnéztem. Egy móló étterem volt előttünk. Gyönyörű volt. Imádom a tengert és innen fantasztikusan lehet látni. minden reggel erre járok futni. És az étterem előtt volt, hogy megálltam és benéztem. Fantasztikus ételeket kínálnak fel az embereknek. Sosem tudtam sokáig nézni, mert rögtön éhes lettem tőle. Justin kezét a derekamon éreztem, mire kizökkentem gondolataimból.
-Mehetünk?-kérdezte, most már sármos mosollyal. Bólintottam, mire a karját nyújtotta. Belé karoltam és elindultunk az étterem felé. Amikor beléptünk Justin kezet fogott a pincérrel.
-Uram, ma nagyon kicsípte magát. És ahogy látom, gyönyörű nő társaságában van. A szokásos asztalt kéri?-kérdezte a pincér.
-Igen, Josh, köszönjük!-mondta Justin kedves mosollyal. Hogy ennek a srácnak hány fajta mosolya van? 
 Josh az asztalunkhoz vezetett minket. Az asztal pont olyan helyen volt hogy az utca életét és a tenger tombolását is látni lehessen.
-Hozhatok valami frissítőt, amíg választanak?-kérdezte Josh, a pincérünk.
-Mit kérsz Keyla?-kérdezte tőlem Justin.
-Egy pohár szénszavas vizet.-mondtam mosolyogva.
-Ugyan ezt kérném.-mondta Justin
-Azonnal hozom.-mondta Josh. Azzal elsétált.
-Fantasztikus ez a hely.-mondtam Justinnak csillogó szemekkel.
-Tudom. Minden reggel ide járok reggelezni.-válaszolta lazán.
-Valahogy gondoltam, mivel ismered a pincért.-mondtam kacér mosollyal. Justin felnézett rám. Mint ha mondani akart volna valamit, de végül nem tette.
 Az este további részében a sokat nevettünk, de komoly témákról is beszéltünk, és azt is megtudtam, hogy lett Justin híres. Az étel fantasztikus volt Justin azt mondta bármit választhatok, ezért megkóstoltam a főtt homárt, ami nagyon finomnak bizonyult, és Justinnal ketten ettük meg mert kicsit nagy volt.
 A vacsora után lementünk a tengerpartra sétálni. Mind a ketten levettül a lábbelinket és hagytok, hogy a homok a lábujjaink közötti bőr nyugtassa.
-Nem akartam megkérdezni, de hogyan lettél "bortány hős", ha szabad tudnom.-kérdeztem a levegőben idéző jeleket mutatva.
-Sok bántást kaptam. Fizikailag is megpróbáltak bántani. Így olyanná váltam aki nem hagyják, hogy bántsák. Csak ez hamar felül kerekedett rajtam. És nem tudtam vissza zárni magam a ketrecbe. Sajnos volt olyan, hogy a családommal szemben sem. Tom volt az aki folyton vissza fogott, de egy idő után neki sem ment.
-Hogy hogy velem nem bánsz Justinosan?-kérdésemre megállt mire én is megtorpantam. Kezemmel kezeimet dörzsöltem mert elég hideg volt. Lerakta a homokba elegáns cipőjét. Levette zakóját, oda sétált hozzám és rám terítette azt. Szívem hevese vert. Hátrébb lépett, a szemembe nézett és így válaszolt.
-Erre akarok én is rájönni.-komoly arcot vágott. Majd ajkába harapott. Láttam szemében, hogy kérdezni akar valamit, de nem meri.
-Mond csak.-mondtam mosolyogva. Hátrébb lépett felvette a cipőjét és tovább sétáltunk.
-Az étteremben beszéltünk ugye a családról. És mondtad, hogy Édesapád, már nincs veletek. Mi történt vele?-kérdezte félve.-Nem muszáj válaszolnod, ha nem akarsz róla.
-Semmi baj. Sokan kérdezték. Meghalt. Rákban. A családjában öröklődik. Általában férfi ágon. Ritka, hogy a családban nő kapja el.-erre megtorpant. Tágra nyílt szemekkel nézett rám. A szemébe nézve mondtam.
-Csak azt akarom, hogy az öcsém ne kapja el.
-Tehát, kivétel vagy. Akkor te most?-kérdezte szomorú tekintettel.
-Nem, már nem vagyok rákos. Hatott a kemo. Időben felfedezték.
-Sajnálom.-mondta lesütött szemekkel. Oda léptem hozzá és megérintettem az arcát.
-Úgy mondod mintha a te hibád lenne. Anyuékkal mindent megtettünk amit lehet. Apa mosolyogva ment el.
-Ott voltál mikor elhunyt?-nézett kikerekedett szemekkel.
-Igen. Fogtam a kezét. Az öcsém aludt már akkor.- mondtam szomorú mosollyal. Lehajtottam a fejem és néztem a homokot. Egyszer csak Justin kezét éreztem a hátamon és a fejem. Fejem mellkasán volt. Kezeim maguktól karolták át őt. Így álltunk a hideg nyári éjszakán a tengerparton

****

Justin megállt a ház előtt, leállította a motort és kiszállt az autóból. Vártam, hogy kinyissa nekem az ajtót és kisegítsen.
-Tetszik ez a gesztusod.-mondtam vigyorogva.
-Örülök neki. Most csinálok ilyet először olyan lánynak aki nem az anyám vagy a húgom.
-Tényleg?-kérdeztem vissza kerek szemekkel.-Hogy csábítasz te lányokat az ágyadba?
-Hát nem így.-nevetett.
Elkísért az ajtóig, ott felé fordultam és a szemébe néztem.
-Köszönöm, ezt a csodálatos estét Justin.
-Én is, fantasztikusan éreztem magam veled. Megismételhetjük valamikor?
-Igen, nagyon szívesen.- mondtam széles mosollyal. Justin megfogta a kezem és közelebb lépett hozzám. Szívem hevesen kezdett verni. Vállam megfeszült. Szemeim elkerekedtek. Justin elkezdett hajolni, és éreztem, hogy a kezem emelkedik. Megcsókolta a kezemet. Vállam azonnal elernyedt. Megnyugvás suhant végig a testemen. Mosolyogva néztem az udvarias gesztust.
-A legjobb dolgokra várni kell.- mondta a szemembe nézve.
-Köszönöm még egyszer, ezt a szép estét Keyla. Álmodj szépeket. Majd hívlak
-Jó éjt Justin! Köszönöm neked ezt az egészet.-mosolyogtam. Justin lazán biccentett, lesétált a lépcsőn beült a kocsijába és elhajtott.
Amikor kinyitottam az ajtót anyámmal és Emmával találtam szembe magam.
-Már azt hittük sosem jössz be.-mosolygott anya.
-Mesélj milyen volt?-kérdezte ragyogó szemmel Emma.
-Minden elmesélek, de először is mi volt?-kérdeztem aggódóan Emmát.-Justin semmit nem mondott a Tesóesküre hivatkozva.
-Össze jöttünk. Kiderült, hogy ő is szerelmes belém. Ő már Justinnál van és várja, hogy haza érjen és egy pasisat beszélgessenek.
-JUUUJ!-visítottam, és Emma nyakába ugrottam.-Gratulálok Emma!!-mondtam és szorosan öleltem
-Köszönöm!-ölelt vissza majd sietve eltolt és türelmetlenül várakozott. Anyával és Emmával be vonultunk a nappaliba és mindent elmeséltem nekik ami este volt.